Az új szabályozás előírja, hogy a felhasználók (az egy mérési ponthoz tartozó társasházak vagy lakásszövetkezetek) kötelesek gondoskodni a közös használatú épületrészek kivételével az épületrészekben (azaz lakásokban, nem lakás célú helyiségekben) az elfogyasztott fűtési célú távhő elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő (hőmennyiségmérő) és ‒ ha használati melegvíz biztosítására is sor kerül ‒ a használati meleg víz elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és használati meleg víz vízmennyiség-mérő felszereléséről, ha az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása műszakilag megvalósítható és költséghatékony.

Amennyiben a hiteles hőmennyiségmérők alkalmazása műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, helyettük fűtési költségmegosztók beépítésének lehetőségét kell megvizsgálni. Ez esetben külön szükséges elvégezni a műszaki megvalósíthatósági, illetve költséghatékonysági vizsgálatot.

Költségmegosztó a Kormányrendelet 17/A. § 3. pontja szerint a felhasználási helyen igénybe vett hőmennyiségnek az épületrészek közötti fogyasztásarányos megosztására alkalmas eszköz vagy műszer.

A költségmegosztó készülék nem fűtési hőmennyiségmérőóra. Amíg a hitelesített hőmennyiségmérőóra a felhasznált hőenergiát méri, a költségmegosztó készülék az egyes radiátorok hőfogyasztásának egymáshoz viszonyított arányát mutatja. Az épületen belüli összes eszköz leolvasását és adatainak kiértékelését követően határozható meg az egyes lakásokban felhasznált hőenergia. Az adatok kiértékelésekor figyelembe kell venni a fűtött légtérfogatot a felhasználói közösség által meghatározott mértékben, illetve a Kormányrendeletben előírt korrekciós tényezőket.

A jogszabály előírja, hogy a vizsgálatot a felhasználónak (az egy mérési ponthoz tartozó társasházak vagy lakásszövetkezetek) kell elvégzeni/elvégeztetni a saját költségén.

 A hatályos jogszabályok alapján a MIHŐ Kft. kötelezettsége az épületenkénti hőmennyiségmérés és költségosztás, azonban az épületrészenkénti hőmennyiségmérés, illetve költségmegosztás nem tartozik a tevékenységi körében. A felszerelésre kerülő hőmennyiségmérők, költségmegosztó készülékek a felhasználó tulajdonában lesznek, ezért amennyiben a vizsgálat eredménye alapján a megvalósítás költséghatékonynak tekinthető a beruházási költségek is a felhasználót terhelik.

A költségosztók felszerelésére, üzemeltetésére, leolvasására a lakóközösség szerződést köthet költségmegosztást végző céggel.

A műszaki megvalósíthatósági vizsgálat előírásait a Kormányrendelet 17/C. § (1b) bekezdése, míg a költséghatékonysági vizsgálat kötelezően alkalmazandó módszertanát a Kormányrendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A költséghatékonysági vizsgálat elvégzéséhez szükséges megtakarítási arányszámokat az Önkormányzati rendelet 65/A.§ (1) bekezdése tartalmazza. A számítási módszer a MIHŐ Kft. honlapján is megtalálható.

A költséghatékonysági vizsgálat elvégzésével kimutatható, hogy a hőmennyiségmérők vagy a költségmegosztók alkalmazása megtérül-e az elérhető energiamegtakarítás figyelembevételével.

A költséghatékonysági vizsgálat elvégzéséhez meg kell határozni a bruttó beruházási költséget és a bruttó működtetési költséget. Ezzel kapcsolatban a társasházaknak erre a tevékenységre szakosodott épületgépészeti vagy költségmegosztással foglalkozó céggel kell felvenniük a kapcsolatot. A költséghatékonysági vizsgálat, illetve a beruházás elvégzésére vonatozóan a MIHŐ Kft.-nek nem áll módjában javasolt kivitelezőt megjelölni.

Az éves megtakarítás számításának alapját az adott felhasználási helyen az utolsó 3 naptári évben mért éves összes fűtési célú hőfelhasználások számtani átlaga képezi. A számításhoz szükséges hőmennyiség adatokat a MIHŐ Kft. nyilvántartásában szereplő közös képviselőnek van jogosultsága megkérni. Adatszolgáltatási kérelmüket a szamlazas@miho.hu e-mail címre tudják eljuttatni.  

Amennyiben az adott társasház esetében nem a nyilvántartásban szereplő közös képviselő nyújtja be az adatszolgáltatási kérelmet, közgyűlési határozottal kell igazolnia a jogosultságát.

Egy mérési ponthoz (hőközponthoz, hőfogadóhoz) tartozó összes felhasználási hely, épületrész esetében csak költségmegosztásos vagy csak fűtött légtérfogat szerinti hődíj felosztási mód alkalmazható. Ezért ebben az esetben a társasházaknak együttesen kell elvégezniük a költséghatékonysági vizsgálatot.

A már meglévő költségmegosztók hőmennyiségmérőkre történő cseréjét a jogszabály nem tekinti költséghatékonynak, ezért ha egy lakóközösség már felszerelte és használja a költségmegosztókat, akkor számukra nem kötelező a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése, amennyiben azt 2027. január 1-ét követően is alkalmazzák.

Azokon a felhasználási helyeken (épületekben), ahol a fűtés egyedi szabályozhatósága nem megoldott (pl. a függőleges elosztású egycsöves átfolyós fűtési rendszerek esetén), a jogszabály értelmében szintén nem költséghatékony megoldás a fűtési költségmegosztók alkalmazása, így azt nem is kell megvalósítani.

Amennyiben a társasház azért nem végzi el a költséghatékonysági vizsgálatot, mert a fűtés egyedi szabályozhatósága nem megoldott, kérjük erről is tájékoztassák a MIHŐ Kft. Az erről szóló nyilatkozatot a miho.hu honlap Ügyfelek/ Közös képviselők, fűtési megbízottak menüpont alatt tudják letölteni.

A kétcsöves- és az egycsöves átkötő szakaszos – kézi szabályozással ellátott - fűtési rendszerek szabályozhatónak tekinthetőek, ezért ezekben az épületekben el kell végezni a műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági vizsgálatot.

A jogszabály nem írja elő a termosztatikus radiátorszelepek alkalmazását. Ennek ellenére, a társasházak dönthetnek úgy, hogy a beruházás során a kézi radiátorszelepek lecserélik termosztatikus szelepekre, annak érdekében, hogy megvalósuljon a teljesértékű szabályozottság, és magasabb energiamegtakarítást érjenek el. Ez a megoldás biztosítja az épület esetleges későbbi hőtechnikai korszerűsítéséhez történő illeszkedést is.

A fentiekre tekintettel az Önkormányzati rendelet termosztatikus radiátorszeleppel szerelt hőleadók és a kézi radiátorszeleppel szerelt hőleadók esetére külön energia megtérülési arányszámot ír elő.

Amennyiben az Önök társasháza a kézi szabályozási lehetőséget választja, javasoljuk, hogy vizsgálják meg a szerelvények működőképességét, és végezzék el a szükséges karbantartási feladatokat.

Igen, kell épületgépészeti tervet benyújtani előzetes jóváhagyás céljából. A felhasználói berendezések átalakításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségekről a Távhő törvény 54.§ (6) bekezdése és az Önkormányzati rendelet 31. és 32.§-a rendelkezik. A MIHŐ Kft. tervezési és kivitelezési irányelveiről a miho.hu honlapon az Ügyfelek/ Tervezési, kivitelezési irányelvek menüpont alatt található bővebb információ.

A Kormányrendelet előírja, hogy a társasházaknak távolról leolvasható fűtési célú költségmegosztási rendszer telepítésére kell árajánlatot kérniük. Egy épületben azonos típusú, egységes értékelési rendszerű készülékeket kell felszerelni.

A felhasználók a megvalósíthatóságról és a költséghatékonysági vizsgálat eredményéről kötelesek nyilatkozni a távhőszolgáltató felé legkésőbb 2025. december 31. napjáig. A nyilatkozat mintát megtalálják a MIHŐ Kft. honlapján az Ügyfelek/ Közös képviselők, fűtési megbízottak menüpont alatt.

Amennyiben a felhasználók a megvalósíthatóságról és a költséghatékonysági vizsgálat eredményéről a megjelölt határidőig nem nyilatkoznak, abban az esetben az egyes lakásokra kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és a lakások fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni 2027. január 1-től.

Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználónak (lakóközösségnek) a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül, de legkésőbb 2027. január 1-jéig gondoskodnia kell a távleolvasható hőmennyiségmérők/fűtési költségmegosztók és meleg víz vízmennyiség-mérők felszereléséről és alkalmazásáról.

Amennyiben az adott épületben a hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók felszerelése megtörtént, úgy arról szintén értesíteni kell a MIHŐ Kft.-t. A beérkezett nyilatkozat alapján a MIHŐ Kft. elkészíti a közszolgáltatási szerződés módosítását.

Ha egy épület tulajdonosi közössége a pozitív eredményű költséghatékonysági vizsgálat után egy év elteltével sem alkalmaz hőmennyiségmérőket vagy költségmegosztókat, úgy mindaddig, amíg nem tesz eleget a jogszabályi kötelezettségének, az egyes lakásokra kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és a lakások fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni a Kormányrendelet 17/E. § (3a) bekezdése alapján.

Az önkormányzat jegyzője jogosult ellenőrizni a felhasználók költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését.

Amennyiben a felhasználók a nyilatkozattételre vonatkozó kötelezettségüket nem teljesítik, vagy pozitív költséghatékonysági vizsgálat eredményeként a beruházás nem valósul meg a megadott határidőkig, úgy a jogkövetkezmény alkalmazására 2027. január 1. napjától kerül sor.

A hatályos jogszabályok alapján egy elszámolási időszakon belül egy elszámolási mód alkalmazható, ezért a költségosztós elszámolást a megvalósításról szóló nyilatkozat benyújtását követő fűtési időszak kezdetétől lehet alkalmazni. Tehát a 2026. május 15 előtt benyújtott nyilatkozatok esetén a 2026/27. évi fűtési időszaktól lehet a költségosztós elszámolást alkalmazni.

A Kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a fűtési célra felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányokat fűtési költségmegosztók alkalmazásával kell meghatározni, amennyiben a költségmegosztó készülékek felszerelése költséghatékonynak minősül és a beépítése megtörtént. Ebből következően a fűtött légtérfogat szerinti elszámolásra már nem lehet visszatérni.

A hatályos jogszabályok alapján a fűtési díjmegosztási arányok meghatározása a tulajdonosi közösség feladata, ezért a költségmegosztó készülékek leolvasása és adatainak kiértékelése is a hatáskörükbe tartozik. A tulajdonosi közösség a költségmegosztással kapcsolatos feladatok ellátására szerződést köthet költségmegosztással foglalkozó céggel.

A tulajdonosi közösségnek határozatot kell hozni arról, hogy az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiséget hány százalékban osztja fel az épületrészek fűtött légtérfogata, illetve a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével. Ezen kívül az elszámolás elkészítése során figyelembe kell venni a Kormányrendelet 6. mellékletében meghatározott korrekciós tényezőket.

A hődíj megosztási arányok meghatározása a tulajdonosi közösség jogköre és egyben kötelezettsége is. A MIHŐ Kft.-nek nincs ellenőrzési jogköre arra vonatkozóan, hogy a díjszétosztási arányok meghatározása a jogszabályi előírások szerint történt-e. Ezért minden esetben a társasház által benyújtott adatszolgáltatás alapján fogja elkészíteni a távhőszolgáltatási számlákat.

Továbbá a MIHŐ Kft.-nek nincs információja a költségmegosztókról leolvasott értékekről, az elszámolás során alkalmazott korrekciós tényezőkről, ezért a hőmennyiség adatokkal kapcsolatos díjfizetői panaszokat sem áll módjában kezelni. A Kormányrendelet 17/H. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a tulajdonosi közösség képviselője köteles biztosítani a díjfizető részére – egyeztetett helyen és időpontban – az általa használt épületrészre megállapított díjmegosztási arányok számításába való betekintést.

A MIHŐ Kft. a fűtési időszak végén adatot szolgáltat a társasházak közös képviselői részére az elfogyasztott hőmennyiségről, illetve a díjszétosztással érintett felhasználási helyekről, díjfizetőkről. A közös képviselőnek olyan felosztást kell benyújtani a MIHŐ Kft. részére, amelyben az elfogyasztott hőmennyiség 100%-ban felosztásra került az érintett díjfizetők között. A hőmennyiségeket 3 tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni. A számlázás alapját képező adatok abban az esetben kerülnek felrögzítésre, ha a felosztásban szereplő díjfizetők megegyeznek a MIHŐ Kft. által nyilvántartott és megküldött díjfizető listával, figyelembe véve a fűtési idényben történt díjfizető változásokat.

Az Önkormányzati rendelet 61. § (3) bekezdése alapján a MIHŐ Kft. minden év július hónapjában köteles a közös képviselő által megadott mennyiségi adatok szerint elszámolni. A jogszabályi kötelezettségét a szolgáltató abban az esetben tudja teljesíteni, ha határidőben megkapja az elszámolási adatokat. Ezért az Önkormányzati rendelet előírja, hogy a közös képviselőnek a díjszétosztási arányokra vonatkozó adatszolgáltatást minden év június 20-ig kell teljesíteni a távhőszolgáltató által megadott formátumban. Amennyiben nem történik meg határidőre az adatszolgáltatás, a távhőszolgáltató jogosult a fűtött légtérfogat arányában elkészíteni a hődíj elszámolást. Az így elkészített számlákat csak az Üzletszabályzatban meghatározott díjfizetési kötelezettség teljesítése mellett van mód helyesbíteni.

A Kormányrendelet 17/H. § (7) bekezdése alapján a díjmegosztási arányok utólagosan csak számítási hiba esetén, a tulajdonosi közösség képviselőjének a távhőszolgáltatóhoz írásban történt bejelentésére módosíthatók. A díjmegosztási arányok utólagos módosításáról szóló bejelentésről, a díjmegosztási arányok utólagos módosításáról, a módosítás okáról, tartalmáról és hatásairól a tulajdonosi közösség képviselője tájékoztatja a díjfizetőket.

Amennyiben a hődíjkorrekció nem a MIHŐ Kft.-nek felróható ok miatt történik, az Üzletszabályzatban meghatározott díjfizetési kötelezettség terheli a lakóközösséget. Az erről kiállított számla kiegyenlítését követően a MIHŐ Kft. elvégzi a számlák helyesbítését.