Kinek mi a feladata?
A Szolgáltató az ügyfelei részére biztosítja a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőmennyiséget saját hőtermelés vagy hőtermelővel kötött szerződés alapján. A Szolgáltató alapvető feladatai közé tartozik a hőenergia távhővezetéki hálózaton keresztül történő biztonságos eljuttatása az Ügyfelek felé. A biztonságos szolgáltatás érdekében a hőtermelő és elosztó létesítményeit a Szolgáltató folyamatosan üzemelteti, karbantartja, és fejleszti.
Az épületek fűtési rendszere (fűtés csövek, radiátorok – szekunder fűtési rendszer) tulajdonjog alapján a felhasználói közösségé. A Lakóközösség alapvető feladata a tulajdonában lévő felhasználói berendezések üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése. A munkálatokat a Lakóközösségek saját hatáskörben vagy szerződéses partnerrel végeztethetik el. A rendszeren végzett munkálatokat (pl: radiátor leszerelés, ürítés, kizárás) a Hőszolgáltatónak be kell jelenteni.
A távhőszolgáltatás szereplőinek együttműködése elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a távfűtés hosszú távon minőségi hőellátási forma legyen, hiszen a biztonságos és környezetbarát távhőellátó rendszer előnyeit az ügyfelek akkor tudják maximálisan kihasználni, ha a tulajdonukban lévő felhasználói berendezéseket korszerű és biztonságos állapotban tartják.
Hőszolgáltatás fogalmai
távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;
távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;
távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;
hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont
felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető;
felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:
- lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;
- egyéb felhasználó: az a) pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;
díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;